Vasárnap 13 órakor került sor a teremtornára, ahol a tét a legjobb négy közé jutás volt. Fél 11-kor elindultunk, majd a Vágóhídnál csatlakozott még egy társunk. A hév 11:35-kor indult, így addig megittunk 1-2 sört a helyi kocsmába. Igaz, hogy csak 4-en voltunk, de remek hangulatban végig énekeltük az egyórás utat. Megérkezésünk után célba vettük a csarnokot. Miután bementünk kitettük a drapikat és vártuk a negyedóra múlva kezdődő meccsünket, ami a Dunakeszi együttese ellen volt. Az első félidőt 3-0-ra megnyertük, míg a másodikba is betaláltunk kétszer, így 5-0-ra győztünk. A mérkőzésen végig szurkoltunk, a mintegy 150 néző viszont csendben ült. Ezután fél órát vártunk a Brekenye elleni meccsünkre. Az első játékrészben rengeteg nagyobbnál nagyobb helyzetet hagytunk ki, de szerencsére nem kaptunk gólt. A második félidő is ugyanígy zajlott, számtalan helyzetet kihagytunk, ami sajnos megbosszulta magát, mivel kaptunk egy gólt. Ezt az összecsapást is végig szurkoltunk, igaz nem olyan nagy hangerővel, mint az elsőt. Mivel kikapatunk ez azt jelentetten, hogy az utolsó meccsünk meg kell nyernünk, de mint később kiderült a döntetlen is elég lett volna. A következő egy órát iszogatással és mókázás töltöttük. Az egy óra elteltével, összeszedtük magunkat és ahogy bírtunk úgy szurkoltuk végig a meccset. Az első félidőben egy gólos előnyre tettünk szert, amitől még jobb lett a kedvünk. A második játékrész 5. percében kiegyenlített a Hernád, de még ez is jó lett volna nekünk, viszont ami másfél perccel a vége előtt történt, hogy kaptunk egy gólt, az már nem volt túl jó. A hátralévő időben már kedvünk se volt szurkolni, de még biztattuk a csapatot, hátha egyenlítünk, de sajnos nem jött össze, így kiestünk. A találkozó után összepakoltunk és elindultunk haza, az út elég pocsék volt, mivel csalódottak voltunk, de ezt is túl éljükJ