Az elmúlt másfél hónapban elszenvedett vereségek után már nem túl nagy önbizalommal találkoztunk törzskocsmánkba, már ami meccs részét illeti. Pár sör elfogyasztása után a pálya felé vettük az irányt. A pályára érve ki tettük a drapikat a megszokott helyükre és vártuk a bíró sípját. A meccs kezdésénél szurkolásba kezdtünk, de létszámunk kevesebb volt a megszokottnál, így nem a leghangosabb volt, de toltuk, ahogy bírtuk. Az első játékrészben jobbára csak mezőnyjáték folyt a pályán, bár a helyzetek kivétel nélkül kimaradtak. Második félidőt a vendégcsapat jobban kezdte, de a 60-dik perc környékén mi is felébredtünk és az ellenfél kapufáját találtuk el. Ekképpen nagyobb hangerőre váltottunk a győzelem megszerzésére érdekében, de az utolsó pár percben a Monori csapat elvihette volna a 3 pontot, csak szerencsére elhibázták az adandó alkalmat. A csapat kijött megköszöni a szurkolást, mi pedig összepakoltunk és elindultunk haza. A rengeteg pontvesztés után sem sikerült hármat szerezni, de ez is elég nehézkesen ment. Jövő héten a Hódmezővásárhely ellen játszunk, reméljük a csapat összeszedi magát és el hozzuk a 3 pontot.