A szezon utolsó idegenbeli találkozójára ismét nem a szomszédba kellett utaznunk. A mérkőzésre már előzőnapokban is készülgettünk, így szombatra mindennel meg is lettünk. 11-kor találkoztunk Kelenföldön, majd bedobtunk egy sört és busszal folytattuk az utunkat. Később egy kis bevásárlás majd fél órával az indulás előtt a vonaton helyeztük magunkat kényelembe. Negyed 2-kor ki is gördült a szerelvény a helyéről, majd két tálca sör és egyéb nyalánkságokkal felszerelkezve, remek túra elé néztük. Az út remekül telt jön kallerbá, de ahogy jött, ment is tovább, bár mivel IC volt akadt egy kis problémája a jegyekkel…Az út szépen csordogált, az italok szépen fogytak és már Csabán is voltunk, persze ismét szembesültünk a tavalyi ,,eredménnyel” hogy a csatlakozás megint elment…így a mérkőzés elejére már nem érhettünk le. Jó fél óra és jött a következő vonat amivel 15 perc alatt Gyulán találtuk magunkat, így ugyanennyi időnk volt még a meccsig, el is indultunk felkutatni a pályát, ami jó 20 perc és sikerült is. Bementünk elfoglaltuk a helyünket kitettük a drapikat, majd 1-2 dalra összeálltunk, de az erős szél, miatt meg a bekapott gólnak köszönhetően ezt hanyagoltuk is...inkább csak néztük, mi folyik a pályán, meg a koreot készítettük elő a második félidőre. A pályán többnyire az akarás nélküli játékosainkat láthattuk tisztelet a kivételnek…Fordulás után a korlátra egy VESSZEN TRIANON felirtott helyeztünk el, amit le akart szedetni a helyi polgárőrség, mert arrafele ezt politizálásnak nevezik…csak ,,sajnos” mi ezt nem hagyhattuk, így maradt is a helyén, fölötte egy Piros-fehér-zöld ,,zászló” rajta a Nagy Magyarország, benne pedig 1920. 1-2 rigmust eltoltunk, majd leengedtük a polgárőrség nagy őrömére…Azután kitettünk egy kiírást a játékosoknak: ,,Nem a pénzért szurkolunk, hanem értetek. Ti is értünk küzdjetek” . Ezzel a csapat nagy részének üzentünk, hogy akarhatnák jobban is a győzelmet…Ezután ismét szurkolni kezdtünk kb. 5 percig, mikor bekaptunk még egy gólt, ekkor úgy döntöttünk irány a vonatállomás, bár még maradhattunk volna, de nem láttuk értelmét, hogy a csapat szenvedését nézzük, ráadásul 13-14 játékos jön el a találkozóra. Azért ez is mutatja, hogy hány játékost érdekel még a szezon. Habár fennállásunk alatt nem fordult elő, hogy eljöjjünk a meccsről, de most már elegünk lett ebből a lélektelen játékból… A viaszúton beugrottunk egy kocsmába vettünk 1-2 sört, majd az állomásra érve már jött is a vonat. Negyedóra múlva Csabára értünk, majd átszálltunk a Keletibe tartó vonatra, ami rögvest indult is. A két és félóra alatt megittuk a maradék italainkat, énekelgettünk, beszélgettünk, plusz ,,megszültet” Wilson testvére, de nem bírta sokáig, mert útközbe kirepült a vonatból:-) ¾ tízre be is értünk a pályaudvarra, majd busszal Kelenföldre, ahol egy tűz begyújtásával még mókáztunk egyet, aztán föl a vonatra és már Érden is voltunk…majd még 1 óra tengés és indultunk is haza. Jövő hét vasárnap utolsó meccsünk a szezonba reméljük szépen zárjuk, bár már teljesen mindegy mit csinálunk, a vége vereség…

Gyula – Érd 2-0 (1-0)

2009. Június 6. 17:00

NBIII Alföldi Csoport, 29. Forduló

Gyula, 250 néző

Vezette: Gera

 

Gyula
Harman - Ráfi, Pribojszki, Bányai P., Sipka - Papp Á., Bíró T., Valentényi, Nyúl  - Lengyel, Miklya.

 

Érd

Szabó G. - Nagy G., Jakab Á., Horváth L., Herczog Gy. – Csizmadia Z., Kádár Zs., Huber Megyeri R. – Flórián Á.,  Sárdi G.

 

Csere: Hetényi, Dobi, Laurinyecz ill.: Marczinkovics P., Gál L., Zsigmond