Az elmúlt évek egyik legnagyobb rivális látogatott hozzánk és bíztunk benne, hogy ezúttal eredményesebbek leszünk velük szemben. A találkozó előtt jó két órával találkoztunk néhányan, majd 1-2 sör legurítása után felkocsikáztunk a pályára. A találkozó kezdésére mintegy 10 torokból szóltak a már jól ismert dalok az Ercsi úton. A mérkőzést rendkívül színvonaltalanul kezdtük, mivel fél óra alatt kaptunk két gólt, és szinte helyzetet sem sikerült kialakítanunk. Így már lelkesedésünk sem volt az igazi, bár ha csak fele annyira játszottak volna a fiúk, mint amennyire mi szurkoltunk biztos nem 0-2 lett volna az eredmény. A félidő előtt még sikerült szépítenünk, ez még adott némi esélyt a második 45 percre. Fordulás után már kiegyenlítettebb volt a játék, de a kapuk csak ritkán forogtak veszélyben. A hangulatra most sem lehetett panasz mivel csak nagyon ritkán voltunk csöndben, bár akadt jó néhány dal, amivel inkább csak magunkat szórakoztattuk, de a meccset elnézve ez bőven belefért. Amikor már elkönyveltünk magunkban a vereséget akkor jött Nagy kapáslövése, amivel sikerült pontot mentenünk. Még az ünneplés tartott, mikor már csapatunk jött megköszöni a biztatást, majd a műfüves pályára vettük az irányt, ahol sötétedésig fociztunk aztán éjszakába nyúló sörözgetés következett.