A Százhalombatta elleni mérkőzésen látottak alapján, bizakodhattunk, hogy ismét magára talált a csapat, így minden adott volt, hogy bosszút álljunk az őszi vereségért. A kezdés előtt még iszogattunk néhányan, majd a sípszó hangjára felharsant az első nóta, ami be is terítette az Ercsi úti pályát. Csapatunk nem igazán akart rátalálni a helyzetek gyártására, leginkább mezőnyjáték volt a pályán. A lelátón folyamatosan szóltak a dalok, láttuk, hogy kell a játékosoknak a biztatás, amit a játékrész vége előtt néhány perccel meg is háláltak, lévén, hogy megszereztük a vezetést. Fordulás után sajnos a játékképe nem sokat változott, de mi ezzel mit sem törődve éltettük csapatunkat, akik megduplázták előnyünket, így már megnyugtatóbb volt a helyzet. A mérkőzés végéig már nem sok minden történt, így ha nem is játszottunk jól, de a lényeg, hogy újabb három pont került a nevünk mellé.